Lágymányosi utca
kapcsolat

Tudat-virág

...De neked hány Krisztusod van égő gyufaszálként összezsugorodó, alvadó üvegkoporsóként függőlegesena láng-kínpadon, mint kereszten, lobogó halál-testen üvöltve kinyúló Giordano Bruno. Hány Jézusod, ha annyi világ? Hány Krisztusod, ha ennyi Ősrég kezdetpontjából robbanva, erjedve a Semmiben szétdagadt Kozmosz-Magány, s a Kozmosz-Magányban ennyi megvalósulás-lehetőség és megvalósulás-irányés megvalósulás-esendőség, pont, gömb, pontköteg, gömbtársulásfény-világsziget s még azoknál is monumentálisabb tűz-világszigetekhabsörény áradozása, terpedése, szivacsos idő-kötése, térréváltozott szivacsos szövedék-terjedése, gyűrűzése, fényláp-lebegéseerőpontok s azokban még-kisebb sugárcikkanás-erőcsomagnyalábokirizáló tülekvése és belül-hömpölygése a zárt szerkezet nyitottgravitáció-tüdejében, az egymáshoz-ragadt moccanatlan lebegésben,ami mégis az Alap, ami ha szétszakad: elpárolog mint a tüdő-gőztéli fagyban, vagy magánnyá megmarad s iszony-gyorsasággal úgy98szalad, hogy szinte áll, mint holttestben a halál, minden embertőlelnevezett részlet és még-apróbb erő-tenyészet a részlet célszerű (vagycélszerűtlen) szerkezetében, minden Pokol és Éden, vagy a Pokollal ősszenőttÉden, minden ami szervessé irányul a szervetlenből, minden Fényrendszer,Naprendszer, Elmúlás, Keletkezés, Enyészet és Virágzás, mindenEgyesülés, Párzás, Nemzés, ami arrafelé mutat, hogy lesz egyszer Tudat(nem isteni!) de emberi Látás, Fölvilágosodás, Megismerés-Vágy,Tudás-Indulat, ha a megismerhetetlenül végtelen világegyetemNaprendszereinek (fényszerkezet-gyűrűzés-kötegeinek) ésszerűbolygóin (amik egyszerre a szerelem és a kín!), a milliárdszor milliárdnaprendszer milliárdszor milliárd bolygóján van valami emberhezhasonló emberiség-világ, Tudat-Virág, Látás-Virág, Erkölcsi Szövődményés Magány-Szövedék szív-sokaság, valami emberi, vagy emberhezhasonló külső és belső Alakiság, szív-tenger emberiség-ponthalmazgyönyörű rácshalom, az öntudatlan szerves tenyészet fölött a tudatosember-alkalom a bolygó gravitáció-csöndjéhez ragadva, mint naprakitett húson a légy, aminek habszivacs-ólomcsizma mind a hat talpaa szag-vonzás hús-mágneserőtéren, és fáj a szív, mintha bőrére, arángás-bíborfalra vaspatkó lenne szögezve, mint a lópatára és a lét-töprengésbenszétrobban az agy, mint a világűr-tűzpáracsíra szupernóva, a kozmikus halál-pávalegyező...

Juhász Ferenc: Isten elégetett tükre (részlet)

© Copyright 2021 - Varga Webkiadó
apartmentenvelopesmartphone linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram